A2 vagy A4 ami a szörfhöz kell |
Fizikai tulajdonságok a fejen |
Bizonyára veled is előfordult már, hogy a legapróbb részletek okozták a legnagyobb bosszúságot. Egy eltört szkegcsavar, gyök-csavar, az inzertbe beletört papucs-csavar még életveszélyes helyzeteket is okozhatnak.
Kötőelemek a szörfözésben - 1. rész
Ez az összefoglaló azért készült, hogy akár egy csavar elvesztése vagy törése
esetén se kelljen kihagyni a két hónapja várt 6 Beaufortot, hanem útban a spotra
be lehessen ugrani a Baumaxba vagy a helyi szakihoz, és a pontos adatok
birtokában máris lehet fizetni a parányi, de (akkor) létfontosságú kötőelemért.
Az külön plusz, hogyha profinak nézik az embert, akkor el lehet kerülni a "Mihöz
kő? Szööfhö′? Ammeg mi?" kérdéseket is.
Ja, majd’ elfelejtettem! És majd nem kell több ezer forintot otthagyni a
szörfboltokban (csak csavarért), hanem pár százasból megvan minden. Neked és a
haverodnak is, meg annak a haverjának is. És még marad is. Legyőzzük a
rendszert!
Anyag
Sárgaréz
A pontos összetételt nem ismerem, kb. egyötöd cink és négyötöd réz alkotja az
ötvözetet. További infó:
http://en.wikipedia.org/wiki/Brass
Ami minket érdekel, hogy korrózióálló vízre és sós vízre is. Rézből készültek
régebben a powerbox-os (tuttle, trim) szkegek menetes csapjai és a gyök
árbocsínbe passzoló anyája. Ezek újabban már acél alapanyagúak. De az US-box-os
szkeg anyalemeze még mindig réz.
Acél
Nagyon-nagyon leegyszerűsítve négy anyag van, ami a fenti üzletek nagy részében
megvehető:
1. Sima acél, nem korrózióálló, nem foglalkozunk vele. Végszükség esetén
használható az ilyen, de egy alkalom után én már cserélném.
2. Horganyzott. Vékony cinkbevonat az acél felületén, ami fizikai behatásra
lejön. Ugyanaz érvényes rá, mint a fentire.
3. Rozsdamentes, más néven A2. Olyan ötvözőket tartalmaz, amelyek gátolják a
korróziót. Használható.
4. Saválló vagy A4. Ez az amit keresünk A SAE (Society of Automotive Engineers)
azt mondja rá, hogy tengerészeti felhasználásra ajánlott. Sok-sok fincsi
ötvözővel (nikkel, króm) ez a legjobb, amit vehetünk.
További infó:
http://en.wikipedia.org/wiki/SAE_steel_grades
Minél jobb, annál drágább, de szinte mindig csak egy-két darab kell, ezért ha
van, érdemes A4-et venni. Jelenleg egy powerbox-os szkegcsavar, A4 minőségben 25
Ft körül van.
Korrózió
Felületi korrózió
A fémek felülete a környezeti hatásokra reagálva oxidálódik (fogy). Acélnál
rozsda (amit saválló minőség vásárlásával elfelejthetünk), réznél a rézpatina.
Utóbbi nem káros (csak más színű), mert a rozsdával ellentétben ez a réteg
egynemű és megakadályozza a további korróziót.
Feszültségkorrózió
Ez annyit jelent, hogy például túl nagy feszültség esetén (mikor túlhúzod a
csavart), olyan anyagszerkezeti változások lépnek fel molekuláris szinten, hogy
az már elindít(hat)ja a korróziót, akár A2-es minőségnél is. A4-nél ez nem
jellemző.
Az meg mi? Folyáshatár A folyáshatár az a mechanikai feszültség, mely tiszta húzás esetén az anyag maradó, plasztikus alakváltozását okozza. Wikipedia >> Szakítószilárdság |
Fizikai tulajdonságok
A csavarok fején két számot látsz ponttal elválasztva, például: „5.6”. Az első a
szakítószilárdság századrésze, a második a folyáshatár és a szakítószilárdság
hányadosának tízszerese. Ezért itt a szakítószilárdság 500 MPa, a folyáshatár
pedig 300 MPa. A jellemző adatok az 5.6-on kívül: 8.8; 10.9; 12.9 és a
nonpluszultra a 14.9. Összehasonlításul a normál személyautó kerekeit 10.9
rögzíti, szóval nekünk az 5.6 vagy a 8.8 is bőven elég, főleg azért mert
komolyabb helyen 8.8-nál gyengébb már ritka.
A bum klemmjének rögzítéséhez, hacsak nem szegecselt, kell anya is. Ennek az
anyagminősége egy számjeggyel fejezhető ki: 4; 5; 6; 8; 10; 12. Ez a MPa-ban
kifejezett vizsgálati feszültség századrésze. A vizsgálati feszültség az a
feszültségérték, mikor az anya menetei nem nyíródnak le a menetes orsó szakadása
előtt. Nekünk – főleg a bumnál – 4-es anyagminőség is bőven jó, de komolyabb
helyen 8-nál gyengébb – hasonlóan a csavarokhoz – már nincs.
Sima acél csavar 2 használat után |
Csavarhúzó a Tescoból |
Mikor meghúzod az acélcsavart, akkor két határérték van,
amire figyelni kell. Az első a folyáshatár. Ez az az érték, mikor az anyag már
nem rugalmasan alakváltozik, hanem „úgy marad”. A hossz megnő, a keresztmetszet
megrövidül, az anyag szívóssága csökken. Ez nem jó, tessék ez alatt maradni. A
csavarhúzók nyelét általában úgy méretezik, hogy normál ember ne tudja túlhúzni,
de azért érzéssel. Érzés nélkül (vagy ész nélkül és akkus csavarhúzóval)
továbbhúzva a feszültség a csavarban eléri a szakítószilárdságot, akkor szakad.
Ez azért is fontos, mert például szezon elején, mikor utánahúzol a már
meggyötört csavaroknak, esetleg kézi csavarhúzóval is eléred a folyáshatárt. Ha
azt elérted (azaz az anyag megfolyt, az acél keménysége nőtt, a rugalmassága
csökkent, nagyobb lett a törésveszély. És ha beletörik az inzertbe, akkor onnan
jó szórakozás lesz kibányászni…
Ja, és egy jó csavarhúzó alap. Ne kínai teszkós vackokkal nyaljuk el a
horganyzott csavarfejeket, hanem jó kis minőségi nemesacél termékkel dolgozzunk
az A4-en. F2, JP deszkákhoz adott feketenyelű csavarhúzó teljesen jó, meg a
Starboardé is.
Összefoglalva 8.8-as anyagminőségű és A4-es kötőelemek ajánlottak, ha ebből
engedni kell, akkor inkább a korrózióállóságból engedj, úgyis kicseréled a nap
végén, de anyagában gyenge csavart ne használj.
A második részben pedig jönnek a konkrét csavarok.
Források:
- SZE egyetemi jegyzetek (saját, kézi)
- Háromi-Kovács: Gépszerkezettan I. – Győr. 2006
(
http://jegyzet.sze.hu/letolt.php?dwn=6gepszerkezetta )
-
http://en.wikipedia.org/wiki/SAE_steel_grades
-
http://en.wikipedia.org/wiki/Copper
- http://rezinfo.hu
Győri Péter
A szörfös csavarok cikksorozat
2. része itt
olvasható >>
Nem vagy bejelentkezve, ezért hozzászólásod csak moderálás után fog megjelenni.
Sikeresen hozzáadtuk a terméket a kosaradhoz!
Hibás email vagy hibás jelszó!
Feldolgozás folyamatban...